A témanap célja: az iskola összes diákjával megismertetni mindazt, amit a kirándulás során láttunk, tanultunk, ezzel bővíteni ismereteiket, és kedvet csinálni ahhoz, hogy ők is pályázzanak a Határtalanul! programra. Külön programot dolgoztunk ki alsó és felső tagozatos diákjaink számára. Az alsó tagozatosok programelemei a következők voltak: táncház (erdélyi néptáncok bemutatása és tánctanulás, erdélyi népviseletek színezése, erdélyi népmesék olvasása, megtekintése rajzfilmen, illusztrációk készítése, PowerPoint vetítése Erdély történelméről. A felső tagozatosok programelemei: erdélyi néptáncok bemutatója és tánctanulás, a Művészeti Szakgimnázium tanulóinak hangszer- és énekes bemutatója, TOTO kitöltése néprajzi ismeretekről, puzzle: néhány meglátogatott nevezetesség képének kirakása, ppt-s élménybeszámoló a kirándulásról. Kiállítást készítettünk, melyen az út során készített képeket, munkafüzeteket, erdélyi népművészeti tárgyakat állítottunk ki.
Erdély és a magyar irodalom - tanulmányút Partium, Belső-Erdély és Székelyföld tájain
A Határtalanul pályázat keretében április 3-7-ig valósult meg a 7.a és a 7.b osztály utazása Erdélybe.
Első nap Nagyszalontán találkoztunk az idegenvezetőnkkel. Ellátogattunk a Csonka toronyhoz, ahol az Arany János Múzeumban a diákok a költő életéhez kapcsolódó információkat kerestek. Megkoszorúztuk Arany János emléktábláját. Megemlítettük Zilahy Lajost, Kulin Györgyöt és Sinka Istvánt. Nagyváradon tisztáztuk a Partium fogalmát. Beszéltünk Szent Lászlóról, a város alapítójáról, Bethlen Gáborról, aki váradi várkapitány is volt, megnéztük mindkét történelmi személyiség szobrát. Nagyvárad központjában interaktív felfedező városnézésen vettünk részt. Nagyvárad irodalmi vonatkozásai: Janus Pannonius, Ady Endre, a Holnap irodalmi társaság, Juhász Gyula is megemlítésre kerültek.
Vársonkolyoson szálltunk meg. Előzetesen idegenvezetőnk román nyelvleckét tartott.
Második nap túráztunk a Szelek barlangjához, ahol megfigyeltük a jellegzetes földrajzi képződményeket (víznyelők, barlangok). Meghallgattuk a helyhez kötődő mondát. Sétáltunk a Sebes-Körös partján. A Királyhágón a diákok beazonosították a munkafüzetükben az onnan látható hegyeket, történelmi tájegységeket, tisztáztuk a vajdák szerepét a történelmi Erdélyben, a különbséget a vajda és a fejedelem közt. Bánffyhunyadon megfigyeltük a múlt, a jelen és a jövő találkozását. A körösfői templomban megismerkedtünk Kalotaszeggel, a híres néprajzi tájegység jellegzetességeivel. Beszéltünk Ady Endre Csucsán töltött éveiről, Csinszkáról, felidéztük Ady és Csinszka szerelméről tanultakat, a költő utolsó éveit.
Torockón ismerkedtünk a hely történelmével, a vasbányászattal, vasfeldolgozással. Meglátogattuk a Néprajzi Múzeumot. A Székelykő lábánál a diákok megfejtették, hogy miért írta Jókai Mór az Egy az Isten című művében, hogy itt kétszer kel fel a nap. Tettünk egy sétát a faluban, közben megfigyeltük a falu jellegzetes épületeit, a falu szerkezetét. Az idegenvezető elbeszéléséből megismertük Böjte Csaba Kis Szent Terézről elnevezett gyermekotthonát. Beszéltünk Ignácz Rózsa Torockói gyász című regényéről és annak történelmi hátteréről. Marosvásárhelyen a diákok azonosították a főbb műemlékeket. Az idegenvezető ismertette a fekete március előzményeit, eseményeit és következményeit, beszélt a román-magyar együttélésről, a kisebbségi lét jellemzőiről. Említésre került Dragomán György Fehér király című műve, mely a nyolcvanas évek Marosvásárhelyéhez kötődik.
A szállás elfoglalása előtt ismerkedtünk a Teleki család Sáromberkén és Gernyeszegen született híres tagjaival (Teleki Sámuel erdélyi kancellár, Teleki Samu földrajztudós, Bethlen István miniszterelnök). Második szálláshelyünk Gernyeszegen a Grandlion panzióban volt, ahol megismerkedtünk az erdélyi ételekkel, Erdély gasztronómiájával.
Harmadik nap a Medve-tónál a diákok csoportokban megfejtették a heliotermia jelenségét kiindulva a kapott információkból. Sétát tettünk a Medve-tó körül. Megismerkedtünk a sósziklák keletkezésével, a tó vizének gyógyhatásával. Szováta főutcáján megnéztük a századforduló jellegzetes épületeit. Korondon megtekintettük a népművészeti vásárt. Az idegenvezető elbeszéléséből megismertük a korondi fazekasság történetét. Utazás közben ismereteket szereztünk a szénégetők munkájáról.
Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, megismerkedtünk az író életéhez kötődő érdekességekkel. Beszéltünk az itt látható Trianon emlékműről, a nemzeti összetartozás kérdéséről. Útközben Udvarhelyszék és a Sóvidék székely lakóinak életéről hallgattunk ismertetést.
Székelykeresztúron a Gyárfás-kúriánál, illetve útközben Fehéregyházán áthaladva a felidéztük Petőfi Sándor életének utolsó két napját. Meglátogattuk Petőfi körtefáját, amely alatt utolsó versét írta. Segesváron a diákok a munkafüzetekben levő térkép és feladatok segítségével interaktív módon fedezték fel a középkori várat.
Harmadik és a negyedik nap Kolozsváron volt a szállásunk.
Negyedik nap ellátogatunk a János Zsigmond Unitárius Kollégiumba, ahol tanulóink a helyi diákokkal találkoztak. A beszélgetések során megismerkedtek egymás iskolai életével, majd diákjaink interjút készítettek kolozsvári társaikkal, megbeszélték a későbbi kapcsolattartás módjait. Az iskola igazgatóhelyettese bemutatta az intézményt, válaszolt a tanulók kérdéseire. Helyi diákok vezetésével csoportokban közös, interaktív felfedező városnézésen vettek részt, ahol a helyszínhez kötődő feladatokat oldottak meg.
Tordán ebédeltünk. Délután a tordai sóbányában gondolkodtató kérdések sorozatára kellett válaszolniuk a csapatoknak a só lerakódásával, annak földrajzi vonatkozásával, valamint a sóbányászat történelmi szerepével kapcsolatban. A hasadékban a diákok a szoros képződésében szerepet játszó földrajzi folyamatokat értelmezték. Felidéztük a hasadékhoz kötődő Szent László-legendákat, beszélünk a szorosban egykor elrejtőzött kuruc vezérről, Balikáról.
Már az est folyamán kapcsolatba léptek diákjaink újonnan szerzett kolozsvári barátaikkal.
Ötödik nap az úton havazott. Zilah településen áthaladva megismerkedtünk a város történetével, felidéztük ifjabb Wesselényi Miklós, az árvízi hajós hőstetteit, történelmi szerepét. Megemlékeztünk Ady Endre diákéveiről, legkedvesebb iskolájáról. Az érmindszenti múzeumban a diákok csoportokban különböző, Ady életéhez kötődő rejtett információkat kerestek. Megkoszorúztuk a szülői ház kertjében található Ady-mellszobrot.
Nagykárolyban beszéltünk Károlyi Sándor szerepéről a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcban, a Károli Gáspár-féle első teljes magyar bibliafordítás magyar nyelvre gyakorolt hatásáról, Petőfi és Szendrey Júlia találkozásának a helyszínén felidéztük Petőfi életének ide kapcsolódó vonatkozásait. Séta közben megnéztük a Károlyi kastélyt és az Aranyszarvas fogadót, amely most polgármesteri hivatal. A hazaút során kiértékeltük a csapatok munkafüzeteit. A legjobban teljesítő csapatok tagjai jutalomban részesültek.
Késő este értünk haza Szombathelyre.
Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a rengeteg munka ellenére érdemes volt kihasználni ezt a nagyszerű pályázati lehetőséget, csodálatos élményekkel gazdagodtunk. Szinte hihetetlen, hogy Petőfi, Ady, Tamási Áron és még számtalan politikus, tudós, író, költő „lábnyomiban lépkedhettünk”. Életre kelt mindaz, amiről évek óta tanultunk, tanítottunk. Felemelő érzés volt tapasztalni az erdélyi és székelyföldi emberek vendégszeretetét, barátságát, szinte úgy éreztük, otthon vagyunk. Az út sikeréhez nagymértékben hozzájárult idegenvezetőnk, Polacsek Tamás, aki a tudás kimeríthetetlen tárházának bizonyult, és ismereteit lebilincselő módon tudta megosztani. Köszönjük.
Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy – bár fárasztó volt ez az 5 nap – mindannyian otthagytunk egy kicsike darabot a szívünkből.
