Erdély és a magyar irodalom - tanulmányút Partium, Belső-Erdély és Székelyföld tájain

Fotóalbum:

A Határtalanul pályázat keretében április 25-29-ig valósult meg a 8.b és a 8.c osztály utazása Erdélybe.
Első nap Nagyszalontán találkoztunk az idegenvezetőnkkel. Ellátogattunk a Csonka toronyhoz, ahol megkoszorúztuk Arany János emléktábláját. A közeli parkban megtekintettük Bocskai István, Kossuth Lajos és Arany János szobrát. Nagyváradon tisztáztuk a Partium fogalmát. Beszéltünk Szent Lászlóról, a város alapítójáról, Bethlen Gáborról, aki váradi várkapitány is volt. Nagyvárad központjában interaktív felfedező városnézésen vettünk részt. Nagyvárad irodalmi vonatkozásait: Janus Pannoniust, Ady Endrét, a Holnap irodalmi társaságot, Juhász Gyulát is megemlítettük.

Vársonkolyoson szálltunk meg.
Második nap túráztunk a falu fölé emelkedő erdős dombvidéken. Sétáltunk a Sebes-Körös partján. A Királyhágón a diákok beazonosították a munkafüzetükben az onnan látható hegyeket, történelmi tájegységeket, tisztáztuk a vajdák szerepét a történelmi Erdélyben, a különbséget a vajda és a fejedelem közt. Bánffyhunyadon megfigyeltük a múlt, a jelen és a jövő találkozását. A körösfői templomban megismerkedtünk Kalotaszeggel, a híres néprajzi tájegység jellegzetességeivel. Beszéltünk Ady Endre Csucsán töltött éveiről, Csinszkáról, felidéztük Ady és Csinszka szerelméről tanultakat, a költő utolsó éveit.
Torockón ismerkedtünk a hely történelmével, a vasbányászattal, vasfeldolgozással. A Székelykő lábánál a diákok megfejtették, hogy miért írta Jókai Mór az Egy az Isten című művében, hogy itt kétszer kel fel a nap. Tettünk egy sétát a faluban, közben megfigyeltük a falu jellegzetes épületeit, a falu szerkezetét, megtekintettük a falu legidősebb épületét is. Marosvásárhelyen a diákok azonosították a főbb műemlékeket. Az idegenvezető ismertette a fekete március előzményeit, eseményeit és következményeit, beszélt a román-magyar együttélésről, a kisebbségi lét jellemzőiről. Említésre került Dragomán György Fehér király című műve, mely a nyolcvanas évek Marosvásárhelyéhez kötődik.
A szállás elfoglalása előtt ismerkedtünk a Teleki család Sáromberkén és Gernyeszegen született híres tagjaival (Teleki Sámuel erdélyi kancellár, Teleki Samu földrajztudós, Bethlen István miniszterelnök). Második szálláshelyünk Gernyeszegen a Grandlion panzióban volt, ahol megismerkedtünk az erdélyi ételekkel, Erdély gasztronómiájával.
Harmadik nap a Medve-tónál idegenvezteőnktől hallhattunk a heliotermia jelenségéről. Sétát tettünk a Medve-tó körül. Megismerkedtünk a sósziklák keletkezésével, a tó vizének gyógyhatásával. Korondon megtekintettük a népművészeti vásárt. Az idegenvezető elbeszéléséből megismertük a korondi fazekasság történetét. Utazás közben ismereteket szereztünk a szénégetők munkájáról.
Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, megismerkedtünk az író életéhez kötődő érdekességekkel. Beszéltünk az itt látható Trianon emlékműről, a nemzeti összetartozás kérdéséről. Útközben Udvarhelyszék és a Sóvidék székely lakóinak életéről hallgattunk ismertetést.
Székelykeresztúron a Gyárfás-kúriánál, illetve útközben Fehéregyházán áthaladva a felidéztük Petőfi Sándor életének utolsó két napját. Meglátogattuk Petőfi körtefáját, amely alatt utolsó versét írta. Segesváron a diákok a munkafüzetekben levő térkép és feladatok segítségével interaktív módon fedezték fel a középkori várat.
Harmadik nap ugyancsak Gernyeszegen éjszakáztunk.
Negyedik nap a Tordai-hasadékban túráztunk, ahola diákok a szoros képződésében szerepet játszó földrajzi folyamatokat értelmezték. Felidéztük a hasadékhoz kötődő Szent László-legendákat, beszélünk a szorosban egykor elrejtőzött kuruc vezérről, Balikáról. A hasadék lábánál, helyi ételkülönlegességet, micset ebédeltünk. Ezt követően utunk a tordai sóbányába vezetett. Idegenvezetőnk segítségével megismerkedtünk a só lerakódásának folyamatával, annak földrajzi vonatkozásával, valamint a sóbányászat történelmi szerepével, korabeli módjával. A késő délutáni órákban Kolozsváron tanulóink a helyi diákokkal találkoztak. A beszélgetések során megismerkedtek egymás iskolai életével, majd diákjaink interjút készítettek kolozsvári társaikkal, megbeszélték a későbbi kapcsolattartás módjait. Helyi diákok vezetésével csoportokban közös, interaktív felfedező városnézésen vettek részt, ahol a helyszínhez kötődő feladatokat oldottak meg.
Negyedik nap Kolozsváron szálltunk meg.
Az ötödik napon Érmindszentre látogattunk, ahol a múzeumban a diákok csoportokban különböző, Ady életéhez kötődő rejtett információkat kerestek. Megkoszorúztuk a szülői ház kertjében található Ady-mellszobrot. Kiértékeltük a csapatok munkafüzeteit. A legjobban teljesítő csapatok tagjai jutalomban részesültek.
Nagykárolyban beszéltünk Károlyi Sándor szerepéről a II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcban, a Károli Gáspár-féle első teljes magyar bibliafordítás magyar nyelvre gyakorolt hatásáról, Petőfi és Szendrey Júlia találkozásának a helyszínén felidéztük Petőfi életének ide kapcsolódó vonatkozásait.
Késő este értünk haza Szombathelyre.
Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a rengeteg munka ellenére érdemes volt kihasználni ezt a nagyszerű pályázati lehetőséget, csodálatos élményekkel gazdagodtunk. Szinte hihetetlen, hogy Petőfi, Ady, Tamási Áron és még számtalan politikus, tudós, író, költő „lábnyomiban lépkedhettünk”. Életre kelt mindaz, amiről évek óta tanultunk, tanítottunk. Felemelő érzés volt tapasztalni az erdélyi és székelyföldi emberek vendégszeretetét, barátságát, szinte úgy éreztük, otthon vagyunk. Az út sikeréhez nagymértékben hozzájárult idegenvezetőnk, Szeredai Norbert, aki a tudás kimeríthetetlen tárházának bizonyult, és ismereteit lebilincselő módon tudta megosztani. Köszönjük.
Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy – bár fárasztó volt ez az 5 nap – mindannyian otthagytunk egy kicsike darabot a szívünkből.